~Jin POV~
Frissen felmosott, csúszós konyhapadló, halomnyi mosogatnivaló, rotyogó kaja. Egyedül hagytak a konyhában és kellemesen elfoglalták magukat. Én is szeretném magam elfoglalni, de ha itt hagyok mindent akkor senki nem folytatja ami el lett kezdve. Senki nem oly rendes...na de mindegy is. Mit is várok tőlük? Tae is hogy szegény Jiminhez vágta a felmosót. Azért lehetett volna benne egy szemernyi kedvesség! Meg a többiekben is.
-Te szerencsétlen... - kezdtem magammal beszélgetni, mert kis híján leejtettem egy poharat - Fut a leves, de marha jó! - folytattam, ahogy térdem és a pult közt egyensúlyoztam az üvegpohárral - Na jól van, szarok rá ha leesik! - engedtem el és pont hogy lábfejemre esett - Shii! Auh! - lehajoltam érte, bedobtam a habok közé és mentem elzárni a gázt -A rohadt! Nee! Á! Ez...auh! Forró! - kerestem konyharongyot, amiért sikeresen belenyúltam a kifutott levesbe, majd lekapcsoltam.
-Segítsek? - battyogott be Nam fülesét füléből kivéve.
-Ez kérdés? - nyomtam kezébe a szivacsot, jelezve, hogy nyugodtan mosogathat.
-O-- óh...kösz! De várj! - rakta le az asztalra ajándékomat, kihúzta a fülesét telefonjából és bekapcsolt egy saját maga által készített lejátszási listát - Így tűrhetőbb lesz.
-Mi lesz tűrhetőbb? - néztem rá.
-A mosogatás!
-Figyelj! Ez alap! Én zene nélkül is meg tudom csinálni! Tűrhető ez zene nélkül is!
-Akkor kikapcsoljam? - nyúlt asztalon hagyott telefonja után.
-Nem! Nem kell! Csak...
-Csak felkaptad a vizet? - fogott neki az általam elkezdett mosogatásnak.
-Hhhh..ja! - sóhajtottam és elfordítottam fejem. Halkan dudorászni kezdtem a dalt - ,,Én pedig azt akarom, hogy vegye át valaki az irányítást! De te ezt semmibe veszed és behunyod a szemeidet, te rossz--
-Rossz, rossz fiú, olyan rossz vagy!'' - folytatta velem és összenéztünk. Ajkaimon tudatomon kívül préselődtek ki a szavak - Hülye! - fröcskölt le vízzel - Ne nézzél már! - kezdett nevetésbe, ahogy a forró víztől egy fejrázással magamhoz tértem.
-Jól van na! - nevettem én is - Belemerültem a dalba!
-Ennyire? - tette le a tányért és a szivacsot és megölelt - Jin, tudom! Ismerlek! Szerelmes vagy Jessica hangjába!
-Aha... - dünnyögtem kisebb nevetések közt - Na húzz mosogatni! - vertem hátba majd elengedett.
-Ahhm....nagyon undorító volt Jimin! - hunyta be szemeit, a plafon felé fordította arcát és elzárta a csapot.
-Az, de te neked nem hányta le a kezed! - nyitottam a szekrényt és elővettem a tányérokat.
-Lerókázott? Bhhl! - borzongott meg.
-Ennyire nem bírod a látványát? - fordultam meg és mindennapos szokásomhoz híven, kitörtem a kis lábujjam - Auuuh!
-Hallod a vécéről jövök, szerinted? - vett el tőlem mindent - Mielőtt még leejtenéd!
-Hú! Akkor te is kapsz! - léptem vissza a tűzhelyhez.
-Mit?
-Teát! - fogtam egy csészét és öntöttem neki.
-Hja, köszi! Ha elmostam ezt a poharat, bemegyünk?
-Bemehetünk! - öntöttem egyúttal már magamnak is. Hébe-hóba elmosta amit még el kellett.
-Menjünk! - iramodott kifelé csupa vizes kézzel és a szobák felé mutatott.
-A teád! - szóltam utána.
-Igen, tudom! - vett egy erőteljes fordulatot és visszrohant az asztalon hagyott innivalóért. Kis híján rámlöttyintette! Lelassított, lekortyolt a tetejéből, megvárt és továbbsétáltunk. Zene szólt. G-Dragon Crooked-je volt. Egyszerűen bömbölt YoonGi szobájából. Ugyan kijéből?
-Egy perc! - szaladtam szobája felé, szólni neki, hogy halkítson - Kérlek vegyél le belőle-- - fordultam be, de sehol. Odarohantam az asztalhoz, letettem a teát, a hangszórókhoz siettem és kinyomtam azokat.
-Kapcsold vissza! - üvöltött máshonnan.
-Úgyse vagy itt! - indultam ki és ügyesen Namnak szaladtam. Ráborítottam a teát - Ó! B-Bocsi! Bocsi! Bocsi! Bocsi! Véletlen volt! - próbáltam valahogy letörölni.
-Nincs semmi baj! - fogta meg pólóját nyakánál, elfordult, és a hangból ítélve próbálta kiszívni belőle.
-Mondtam, hogy kapcsold vissza! - jött dühösen YoonGi.
-És ha valaki nem akarja hallgatni? - szóltam utána.
-Nem érdekel!
-Mikor lettél ekkora pöcs? - förmedt rá NamJoon.
-Nem lettem! Nem vagyok, sem leszek! Csak szétbassza már mindenki az agyam! - csapta magára az ajtót és ezzel Monra lökte a maradék italt.
-Éhh! Bassz-- Fú! - idegekkel rohant szobájába. Egy két csattanás-koppanás. Már a folyosón volt, pohár és póló nélkül. Kezében lóbálva a ruhadarabot, besétált a fürdőbe. YoonGihoz hasonlóan, maga után 'zárta' az ajtót. Sóhajtottam. Halk, kis léptekkel elkezdtem battyogni szobám felé. Messziről lehetett Suga zenéjét hallani. A fejem majd szétrobbant az üvöltözéstől és a dorm ajtócsapásokkal való szétverésétől. Éhes is voltam, na meg a teám. YoonGinál hagytam. Bár, már rég kiönthette. Egy próbát megért, útközben beugrottam hozzá.
-Menj ki, bárki vagy! - motyogta ágyán hasalva.
-A teámért jöttem! - nyúltam az asztalhoz.
-Hagyod! Kimész!
-De tényleg, miről maradtunk le? Mikor lett belőled ekkora....nem is tudom mi? - fogtam meg a csészét.
-Hagyj békén!
-Kérdeztem valamit!
-Én meg válaszoltam! - nyúlt egy díszpárnáért, felém fordult, féloldalasan megdobott vele. Eltalált és én is magamra borítottam!
-Most meg mi bajod van? - akadtam ki és szőnyegére ráztam a löttyöt.
-Semmi! - felállt és velem szembe fordult. Szemrángás szerűen egy pillanatra nadrágjára néztem.
-Nem értelek...ezért? - fintorodtam el és gúnyosan nevettem - Köszi, majd kimoshatod a pólómat, majd ha...--
-Na baszd meg most húzol kifelé! - mutatott az ajtóra és kilökött rajta. Vissza se néztem, mentem előre. Egy halk szipogást hallottam az egyik szoba felől. Kookie szobája volt az. Mi történt vele?
-Hahó! - toltam le a kilincset és benéztem, de rájöttem, nem a leg ideillőbb köszönés volt.
-Hagyj! - kapta fejéhez kezét Tae, aki a sarokban volt háttal mindennek, alsógatyában.
-Te mit keresel itt? - néztem rá - És...ti meg? - majd a párra, akik maguk előtt tartották a takarót. Nem szóltam többet. A kellemetlen helyzet miatt képtelen voltam, meg nem is tudtam mit mondani. Megfordultam és kiindultam.
-SeokJin várj! - kászálódott fel Taehyung és vállon rántott - Kérlek, mondd, hogy YoonGi nincs kint! - szipogott tovább.
-Nincs.... - dobogott hevesen a szívem. Már értem. Fapofával lépkedtem és utánam Tae. Remegett. Egész testében - A szobájában durcáskodik, zárkózz be, holnapig ne gyere ki, csak ha fontos. Addig lenyugszik. - nyugtattam meg. Egy köszönömöt és egy ölelést kaptam.
-Miért beszélsz rólam úgy mint egy vadállatról? - közeledett Suga.
-Mert az vagy! - vágtuk rá ketten majdnem egyszerre. Egy kicsit megrántotta Taehyung a pólómat és szobájába iszkolt. Bekulcsolta. Magamra maradtam egy beteg hyunggal - Mit csináltál vele?
-Semmit!
-Mit csináltál vele? - emeltem meg hangom - Ne mond, hogy semmit, magától nem lesz ilyen! A te nevedet mondta, na mesélj!
-Megcsókoltam...meg...meg tökön rúgtam..és...megharaptam...meg....nem tudom! - fordult el tőlem.
-Mi az YoonGi, drogozol?
-Nem!
-Akkor? És mit keresett JungKookéknál? - a túloldal helyett újra engem figyelt. Azok a szemek elárultak mindent - Mit csináltál még? - léptem hozzá és karjainál fogva megrángattam.
-Hagyj!
-Nem hagylak! Mondd, mit csináltál? - sikerült szemeibe néznem. Könnyesek voltak - Miért sírsz? Könyörgöm, mondd már el!
-Hhhhh, megjelent Jimin, és--
-Mi köze van ehhez Jiminnek?
-Hallgass végig! Megjelent és beszólt--
-Mit? - támadtam le kérdéseimmel. Ha már ő is bőg, valami gond van. Muszáj volt.
-Azt, hogy: Mi van, megerőszakolósdit játszotok? Vagy már nem is tudom, de ezt..ilyesmit! - törölte meg szemét.
-De...miért kérdezte, mit csináltatok?
-Taehyung a derekamra ült--
-Miért?
-Hagyj már mondani! Azért...elkezdtünk verekedni, és mielőtt megkérdezed miért, azért mert beszóltam neki, és....Jimin mondata elkezdett gondolkodtatni!
-Gondolkodtatni? Az hogy megerőszakolod őt? - pofoztam volna meg, de csak fülét érte - Te nem vagy normális! Tűnj a szobádba! És ne te parancsolgass nekem! - fordultam meg - Normálisabbnak gondoltalak. Amúgy is...mit mondtál neki?
-Hogy...JungKookra vár? Ott...az ajtaja előtt ült.
-Kell is őt cukkolni! - elindultam és felszívódtam szobámban.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése