V nagyon haragudott Hopera, pedig rám is lehetne. Olyannak hitt mindig is engem, amilyennek megismert. Ártatlan kis maknae.
-Az történt, - kezdett sóhajtva mondandójának Hope - hogy...hogy...
-Hogy le akartad fektetni JungKookot?
-Ne--
-De!
-V én is akartam! - ordítottam beszélgetésük közepébe.
-H-Hogy? - nézett rám értetlen szemekkel.
-Jól hallottad! - markoltam hajamba.
-Nem akartam rávenni a szexre! - távolodott el tőlem és földre hajított pólóm után nyúlt - Csak...te is a legjobbkor tudsz megérkezni! Nem három perce mentél el? - nézett mélyen szemeibe.
-De, csak nem vittem magammal pénzt! Nem gondoltam volna, hogy elkezdtek itt... - kapott hirtelen mozdulattal táskája után, kivette belőle pénztárcáját, majd földhöz vágta a felesleges tárgyat. Elindult csalódott fejjel.
-Tae...légyszi várj! - érintettem meg vállát gyengéden - N-Ne haragudj!
Nem válaszolt. Csendben kisétált és csak egy nagy ajtó csapást hagyott maga után. Odamentem Hopiehoz, kezéből kirántottam pólómat és fel akartam venni.
-Ne! Még ne!
-De...
-Azt mondtad, te is akartad! - simította meg arcomat.
-De Taeyhung... - fűztem újaimat keze köré.
-Csak, - sétált oda az ajtóhoz - zárjuk kulcsra! - kattant is a zár.
Sóhajtottam saját hülyeségemen, hisz ez logikus, ha valakit kizárunk az...az ki van zárva! Igaza van...talán még lehet valami. De...fel vagyok rá egyáltalán készülve?
-Akkor? - bújt közel hozzám - Mond azt, hogy akarod, mert felrobbanok!
-Persze, hogy akarom! - hajoltam csókért. Lágyan eresztette le kezeit vállamról, egészen övemig. Kifordultam öleléséből, övemhez nyúltam, ami miatt nagy mosoly kerekedett arcára. Közel lépett hozzám, megcsókolt és átvette. Gyengéden kicsatolta. Nagyon nem tudtam mint hogy s mint akarja, de ő tudja.
-JungKookie! - csókolt meg.
-Deh...én nem tudom...elbizonytalanodtam! - hajtottam le fejemet.
-Hogy bizonytalanodtál el? - karolt át.
-Nem tudom!
-Ez így nem lesz jó! - s azzal a lendülettel engedett is el, majd az ágyra vetette magát.
Hülyén éreztem magam, de tényleg nem voltam biztos magamban. Először vagyok valakivel ilyen testközelben, na meg egy hotelben!? Hát persze, hogy kihúzzam magam a dolgok alól, elmentem egy pohár vízért, még ha nem is voltam szomjas... Előbb belebolondultam mindenbe, vagyis csak HoSeokba. Vissza is tértem hozzá a vizemmel, belekortyoltam volna, mikor kivette a kezemből.
-Tudom, hogy nem vagy szomjas! Ha nem akarsz lefeküdni velem, csak mondd!
-S-Sajnálom... - néztem idegesen a földre.
-Csak, tudod. Ez így nem lesz jó! - ragadta meg könyökömet, félig karomat fogva hideg kezével. - Már felizgattál! - rántott közelebb magához.
Nagyot nyeltem. Talán nem lesz semmi baj, ha...ha lefekszek vele. Csak nem nyitnak ránk. Bezárt ajtóval? Úgy meg pláne! Szeretem Hopiet! Élvezni is fogom! Nem kell magam győzködni! Akarom én ezt! Csak, még sosem csináltam.
-Nah? Mi legyen?
Megmarkoltam pólóját és lerántottam róla. Ebből rájött, hogy 'Mi legyen'. Megcsókolt, átkarolt, felemelt és az ágyat nem kímélve ráugrott, karjaiban velem.
-Szeretlek Kookie! - csúsztatta végig tenyerét oldalamon - Akarlak! - gombolta is ki nadrágom. Szemeimet lehunyva feküdtem az ágy szélén. Karom ahogy elengedett úgy esett le. Elengedtem magam. Lassan lefejtette rólam a felesleges ruhadarabot, majd elhajította...valahova a szoba másik végébe. Visszasimult rám és újabb csókkal ajándékozott meg. Combomon húzta körmei végét néha kicsit erőteljesebben, de épp elég gyengéden. Én vetettem véget szenvedélyes csókunknak azzal, hogy feltérdeltem. Legyen fair a dolog, gatyátlanodjon meg ő is! Csatoltam volna ki övét, ha nem járt volna már előttem.
-Sajnálom...már nem bírom! Annyira...Nagyon szűk már! - fogott meg tarkómnál és lágyan ajkaira húzott. Nem volt más dolgom, minthogy lehúzzam róla, ami szorítja szegényt.
-Öhh! Te nem hordasz alsót? - tátottam el számat.
-Az utóbbi időben nem. Feleslegesnek tartom... Mindig meglátlak próbák után - cuppant rá nyakamra és mondandója közben haladt lefelé - az izzadt pólón át látom izmos felsőtestedet! Kookie! Nem hiányzik ez nekem! Csak..még rosszabb lenne! Így...így egy fokkal jobb! - és elért boxerem kezdetéig.
-É-Értelek... - totál átvitt egy másik, általa megteremtett álomvilágba, de ez még csak a kezdet. Éreztem, hogy konkrétan nem éreztem magamon khm... lágy lila színű alsómat. Lehet nem a színesekkel kéne már tényleg mosni!
Merevedett részemen éreztem jéghideg ujjbegyeit, majd övéjét combomon. Ismét rám simult, hajamba markolt, hogy fejem kellő állapotban legyen egy újabb csókhoz. Miért csak csókol? Kár volt elkezdened! Már én is akarom! Nagyon!
-J-Hope! Csinálj valamit! - fordítottam oldalra fejem és már csak azt láttam, hogy Hope farkamon tevékenykedik. Vagyis apró puszikat lehel rá. Ellazultam, fejemet hátradöntve. A nap fénye beszűrődött, csodás reggeli hangulatot teremtve. Épphogy vissza néztem rá tövig bekapott.
-Uhwoooo! - fogtam meg fejét, ahogy megéreztem torka kezdetét és ültem fel félig, majd fektetett vissza.
Gyengéden mozgott, fogait néha-néha 'használva. Új volt nagyon ez az egész, de talán direkt ezért nem világosított fel. Lehet, hogy...azt akarta, hogy teljesen tudatlanul álljak neki, és így neki, talán nekem is jobb...vagy nem tudom! A lényeg, hogy már most tetszik az egész!
-Aaahj Kookie! - kezdett fölém térni..vissza, egy csókért.
-Kösz, ne-- - de sikerült.
-Ez kellett! - kuncugott - Megérdemelted!
-Na te kis te! - fogtam meg vállait és hátradöntöttem - Hiányzott ez? - mosolyogtam, ahogy bal kezemmel feje fölött a szép fehér párnán támaszkodtam. Nem értette, csak mosolygott ugyanolyan lükén. Hozzáigazítottam nemességemet és készültem - Ne hidd hogy nem láttam még pornófilmet! - és behatoltam.
-Aaaah! Ahk-Akkor miért nyavalyogsz, hogy vil-- Aahh! - nyögdécselt alattam. Tudtam hogy nem szenved nagyon, hisz mosolya még mindig arcán virult. Bizonytalanul, de elkezdtem mozogni.
-Tudod...aah! Azért nyavalygok, mert...mert ott nem mondanak el mindent töviről-hegyire! Aaah! - nyöszörögtem fülébe.
-Aaaah! Mond csak! Teh...te hány pornófilmet láttál már? - fogta meg csípőm.
-Eleget ahhoz hogy megdugjalak! - erre a mondatomra szemei nagyra nyíltak és keze rögtön visszatért az ágyra. - HoSeok! Én..énh!
-Te semmi! Éh-Érett vagy! Csináld! - hunyta be szemeit. Kérésének eleget tettem. Felgyorsultam. Szeme sarkában egy pici könnycsepp tanakodott, kijöjjön vagy sem.
-Kookshii! - sóhajtotta fülembe, ahogy közelebb húzott magához - Nagyon jó voltál!
-V-Volta-- hjaaa.. - kaj' majdnem észre sem vettem hogy elélveztem? Olyan szűk és...és meleg! Belebolondultam!
Lemásztam róla, és az ágy szélén ücsörögve fejemet lehajtva kezdtem agyalni, úgy mindenen.
-Kook... - térdelt mögém - Még..még ne legyen vége! - értettem a célzást. Megfordultam és számba vettem teljes méretét. Kezét gyengéden fejemre emelte, de nem mozgatta. Kikerekedtek szemeim és öklendezés szerű mozdulattal ráharaptam farkára, ahogy torkomhoz ért. - Sssh! Auuh! - folytattam. Kis idő után ő is felmondta a szolgálatot. Számba élvezett. Lehajtottam a fejemet...kicsit kellemetlen volt. - Kookshii! Ez...ez nagyon jó volt! - kapta fel ruháit és ment mosakodni, öltözni.
Mosakodni én nem akartam. Úgysem mentem aznap sehova, a másnap reggellel el lesz intézve. Taehyung meg...ő sejtheti mi volt. Mentem tehát ruhát szerezni magamnak. Hm..ez az alsógatyátlanság...ezt kipróbálom.
Előkotortam egy pólót és egy rövidnadrágot. Felkaptam és akartam indulni egy pohár vízért, mert már tényleg szomjas voltam, de az ajtó mögül dübörgés hallatszott.
-Nyííííííítom máááááár! - léptem idegesen az ajtóhoz,
-Szóval akkor? - V állt ott - Gyere! - ragadta meg csuklómat és rángatott a takarítói szertárba - Te..te tényleg lefeküdtél HoSeokkal?
-N-Nem..
-Akkor? Miért volt bezárva az ajtó..és miért vagy más ruhában, mint azelőtt, hogy elmentem? - nézett végig rajtam.
-De...
-Kookhii - sóhajtott és megfogta karomat - Miért hazudsz? Legjobb barátok vagyunk, nem?
-De.
-Akkor? Rosszul esik, hogy hazudsz! Ráadásul...aah! Azért én csalódtam benned! Többet néztem ki belőled! - indult kifelé.
-S-Sajnálom!
-Nem haragszom! - fordult meg és egy félmosoly húzódott arcára - Nehogy azt hidd. Csak..egy kis szünet kell! Ennyi... - és egyedül hagyott. Inkább ébresztene minden reggel, csak ezt ne kellett volna átélnem! Rohantam vissza a szobába, ahol V vacsorát csinált magának, Hope pedig ágyazott. Taehyungra néztem, de nagyon rosszul éreztem magam. Egyikőjükkel sem akartam lenni. Nem volt más választásom, bezárkóztam a mosdóba.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése